Isten lehetõv� tette az embernek, hogy v�lasszon. Vagy Neki engedelmeskedve �l vagy fell�zad az Õ igazs�gos uralma ellen. Isten nem volt kegyetlen uralkod�. Csak egyetlen egyszerû szab�lyt adott... Az ember v�laszt�sa a bûnbees�st eredm�nyezte.
     A bûn - egyszerûen fogalmazva - Isten ir�nti engedetlens�g. Õ a Teremtõ, akinek engedelmeskedni kell. �s ami m�g fontosabb, hogy maga Isten az igazs�g m�rc�je. A bûn fizikai hal�lt �s Istentõl val� lelki elszigetelõd�st eredm�nyez.Bûn�ss�ge miatt az ember nem tapasztalhatja meg, nem ismerheti meg Isten k�zels�g�t �s szeretet�t,, b�rmennyire is pr�b�lja mag�t�l el�rni Istent j�tettek, vall�sos szertart�sok, vagy filoz�fi�k �ltal. "Mindenki v�tkezett �s h�j�val van az Isten dicsõs�g�nek." A Felelemrol Getsemane J�zus az Olajf�k hegy�n olyan �llapotba ker�lt, hogy "v�rt izzadt", a stressz k�vetkezt�ben v�res folyad�k j�tt ki b�r�nek p�rusaib�l. Nagyon gy�tr�d�tt. Akkor �s ott ismerte meg a f�lelmet. Eg�sz m�k�d�se sor�n b�tran �s c�ltudatosan haladt el�re. Megr�z� �lm�ny lehetett sz�m�ra a f�lelemmel val� szembes�l�s. Addigi �lete sor�n csak egyszer tal�lkozott az �t �r� gonoszs�ggal, munk�ja legelej�n a puszt�ban. Most �t�lte minden emberi szenved�s k�z�l a legsorvaszt�bbat, a f�lelmet. Amikor minket k�noz f�lelem, stressz, mi is keres�nk egy csendes helyet. Mi is h�vjuk a bar�tainkat �s azok minket is gyakran elhagynak. F�l�nk a nem-ismertt�l, a m�sik embert�l, f�l�nk a betegs�gt�l, a bajokt�l. Sokszor f�l�nk az elv�r�sok, a megfelel�s miatt. J�zus nem csup�n a hal�l miatt f�lt. Tudta, hogy Isten el fogja �t hagyni. J�d�s Az �rul�sr�l J�d�sr�l tudjuk, hogy gyenge pontja nem a vall�sos hit volt, hanem egyszer�en a p�nz.
     Az evangelist�k megjegyzik, hogy � kezelte J�zus �s a tan�v�nyok "kassz�j�t" �s h�t el-elemelt bel�le... egysz�val a kedves J�d�s t�bbsz�r is sikkasztott m�r a kis k�z�ss�g p�nz�b�l. Az egyre n�vekv� p�nz-�hs�g v�g�l annyira elhatalmasodott rajta, hogy feladta Rabbij�t a hat�s�goknak. Amikor megkapta "jutalm�t", ez az �hs�g hirtelen elm�lt - �s J�d�s szembetal�lkozott a borzaszt� val�s�ggal. Ezt pedig nem tudta elviselni.
A Jeshua - per Per"Jeshua" jelent�se "Isten Megszabad�t". Az �r J�zus pere klasszikus - �s sz�munkra t�ls�gosan is j�l ismert koncepci�s per volt. El�re elk�sz�tett �t�let, el�re felk�sz�tett "tan�k", abszolut elfogult b�r�k v�rt�k, hogy a F�pap szavaival �lve: "fel�ldozz�k az egy embert a n�p�rt". J�zus pere zsid�k k�z�tt zajlott. Zsid� emberek �t�lt�k el, Jeshu�t a "T�rv�nyt tagad�" �s "istenk�roml�" zsid� embert, szavait �s tetteit. Err�l J�nos apostol �gy �r evang�lium�ban: Az �v�i k�z� j�tt, de az �v�i nem fogad�k be �t. (J�nos ev.1,11) Szanhedrin Az �t�let val�di oka A val�di ok az ember term�szet�ben rejlik. Hovatartoz�s, vagy egy�b k�l�nbs�gekt�l f�ggetlen�l J�zust vezet�k �s vezetettek mind, egyar�nt el�t�lt�k:   A farizeusok nemzeti, vall�sos, konzervat�v csoport voltak. A szadduceusok liber�lisak, (a felt�mad�sban pl. nem h�v� csoport) politikai hatalommal. A Her�des-p�rtiak R�ma-bar�t-politikai orient�lts�g�akk�nt mond�k ki: "Haljon meg!" A n�p, aki nem sokkal azel�tt m�g mint Kir�lyt, olaj�gakkal �dv�z�lte J�zust, Pil�tus el�tt egys�gesen ki�ltotta: "Fesz�tsd meg!" R�gz�lt elvek csaptak �ssze itt valami �jjal... Ha azt hissz�k J�zus csak a le�rt T�rv�nyt j�tt betartatni, akkor tragikusan t�ved�nk �s mi is kivetj�k �t magunk k�z�l... Aki val�ban szembes�l J�zussal, saj�t kibogozhatatlan b�n�s �let�vel ker�l szembe, azzal, hogy a T�rv�nyt nem tudja megtartani.
A T�rv�ny val�di c�lja Ecce Homo Csod�ival J�zus "hi�ba" mentette meg sok-sok ember �let�t �s eg�szs�g�t. Az a kegyelem, amit kifejezett ma is sz�jjel fesz�ti kicsinyes istenk�p�nket. A T�rv�ny c�lja ugyanis az, hogy felismerj�k: sz�ks�g�nk van kegyelemre. A parancs c�lja a tiszta sz�vb�l, a j� lelkiismeretb�l �s a tettet�s n�lk�li hitb�l sz�rmaz� szeretet. (1 Tim 1,5) Az akkori emberek teh�t l�tszatra saj�t t�rv�nyeik szerint �t�ltek, val�j�ban ugyanazzal a probl�m�val kellet szemben�zni�k, mint ak�rmely mai, modern embernek. Isten val�di szeretete pedig sz�vets�gi kapcsolat n�lk�l teljesen rejtett, idegen marad.  
     A Teremt� gondolkod�sa annyira tiszta, szabad �s egyszer�, hogy m�g ma sem f�r bele egyetlen filoz�fikus, vagy kultur�lisan r�gz�tett, k�ls�s�ges vall�si form�ba, �letm�dba. J�zus vezet�se n�lk�l soha sem ismerj�k meg az igazi irgalmat �s elfogad�st. Mert Isten ismeri!