2005. szeptember 25. - �vk�zi 26. vas�rnap, a Szent�r�s vas�rnapja

   Abban az idõben J�zus ezt mondta a fõpapoknak �s a n�p v�neinek: 
"Errõl mi a v�lem�nyetek? Egy  embernek k�t fia  volt. Odament az  egyikhez, 
�s  �gy sz�lt hozz�:  Fiam,  menj ki  ma,  �s dolgozz  a  szõlõben! -  A  
fi�  azt v�laszolta: Nincs kedvem!, de k�sõbb megb�nta, �s m�gis kiment. 
Odament  a m�sikhoz, �s  annak is  sz�lt. Az  �gy v�laszolt:  Sz�vesen, uram!,  
menniazonban nem ment. Kettõj�k k�z�l  melyik�k teljes�tette az apa  
akarat�t?"
Azt felelt�k: "Az elsõ."
Erre J�zus �gy sz�lt hozz�juk: "Bizony mondom nektek: A v�mosok �s 
utcanõk megelõznek bennetek  Isten  orsz�g�ban.  Mert  elj�tt  hozz�tok  
J�nos  az igazs�goss�g �tj�n j�rva, �s  ti nem hittetek neki,  a v�mosok �s  
utcanõk viszont hittek neki. �s ti, akik  mindezt l�tt�tok, m�g ut�lag sem  
t�rtek jobb bel�t�sra, hogy higgyetek neki!"
  

 Mt 21,28-32

Elm�lked�s:

 Az �let�nket alak�t� isteni sz�
Ma, szeptember  utols�  vas�rnapj�n  a  katolikus  egyh�zban  
minden�tt  a Szent�r�s vas�rnapj�t �nnepelj�k. Ezen a  napon m�g ink�bb 
odafigyel�nk a Bibli�ra, a Szent�r�sra, Isten sugalmazott �s le�rt szav�ra, hogy 
k�zelebb ker�lj�nk Isten megtestes�lt Ig�j�hez, J�zus szem�ly�hez.

A katolikus Egyh�z tan�t�sa szerint  "a Szent�r�s szerzõje maga az  
Isten"(KEK 105.).  A szent  k�nyvek elk�sz�t�s�hez  Isten embereket  
v�lasztott, akik a  Szentl�lek  sugalmaz�s�ra  �r�sba foglalt�k  Isten  
igazs�gait.  A Szentl�lek a  sugalmaz�s  mellett ugyanakkor  vigy�zott  arra is,  
hogy  a le�rtak biztosan �s t�ved�sek n�lk�l tartalmazz�k mindazt, amit 
Isten a mi �dv�ss�g�nk �rdek�ben k�z�lni  alkart, az Egyh�z  pedig, amely 
hûs�ges  az �lõ �s megtestes�lt Ig�hez, mindenkor  �gyel arra, hogy a szent  
k�nyveket helyesen �rtelmezz�k �s tan�ts�k.

Az isteni  szerzõs�g  �s  a  sugalmaz�s t�nye  nem  jelenti  azt,  
hogy  a Szent�r�s egy tank�nyv vagy egy olvas�k�nyv volna, amely csak 
Istenrõl  �s az Õ tan�t�s�r�l sz�l. A szent k�nyvekbõl megismerj�k Istent, de  
emellett az emberi t�rt�nelemnek azt a kb. 1000 esztendej�t, amely alatt a  
k�nyvek �r�dtak. Az  elsõ  sz�vegeket,  amelyek a  Biblia  legelej�n  
tal�lhat� 5 M�zesnek tulajdon�tott k�nyv (Teremt�s  k�nyve, Kivonul�s k�nyve,  
Levit�k k�nyve, Sz�mok  k�nyve  �s  a M�sodik  T�rv�nyk�nyv)  alapj�t  
k�pezt�k a Krisztus elõtti  IX.  sz�zadban  jegyezt�k  le,  utolj�ra  pedig  a  
J�nos evang�lium �s a Jelen�sek k�nyve �r�dott  a Krisztus ut�ni I. sz�zad  
v�ge fel�. Amikor most azt �ll�tjuk, hogy a Szent�r�s mintegy ennek az 
1000  �v emberi t�rt�nelm�nek a  lenyomata, akkor  nem arr�l  besz�l�nk, hogy  
csak emberi dolgokat  tartalmaz  a  Bibli�nk, hiszen  ha  elolvassuk  
ezeket a k�nyveket, akkor �szrevessz�k, hogy a  bibliai ember sz�m�ra a  
t�rt�nelem soha nem Istentõl f�ggetlen. A szent�r�s t�rt�neti k�nyvei �gy 
mutatj�k be a t�rt�nelmet,  mint  amelyet Isten  ir�ny�t,  s amelyet  �ppen  
ez�rt az emberis�g  �dvt�rt�net�nek  is  nevez�nk.  A  Szent�r�sb�l  
megismerhetj�k azokat a  nagy  cselekedeteket,  amelyeket  Isten  a  t�rt�nelem  
folyam�n v�ghezvitt: a  vil�g �s  az  ember teremt�s�t,  a v�lasztott  n�ppel  
val� sz�vets�gk�t�st,  a   Messi�s   v�r�s�t,   J�zus   elj�vetel�t   az   
idõk teljess�g�ben, az Õ megv�lt� hal�l�t  �s felt�mad�s�t, valamint az  
Egyh�z �let�nek elsõ �vtizedeit, hogy csak a legfontosabbakat emelj�k ki.  
Amikor olvassuk a Szent�r�st, akkor elsõsorban ne  az izgalmas csat�kra 
vagy -a m�sik v�gletet  mondva -  a  tal�n unalmas  t�rv�nyle�r�sokra  
figyelj�nk, hanem vegy�k  �szre  Istennek  azokat  a  cselekedeteit,  amelyeket  
a  mi �dv�ss�g�nk�rt az �vsz�zadok alatt tett, s akkor ezekbõl az 
�r�sokb�l azt is  megtudjuk,  hogy  Isten  mit  v�r  szem�lyesen  mitõl�nk   
�dv�ss�g�nk elnyer�se �rdek�ben.

   A t�rt�nelem mellett  a Szent�r�s  az ember,  az emberi  gondolkod�s 
�s a vil�gn�zet fejlõd�s�rõl is sz�l, amely  szint�n nem Istentõl 
f�ggetlen. A Szent�r�s az  Istenben  h�võ,  a  vall�sos ember  szem�vel  mutatja  
be a vil�got. Megismerj�k belõle az ember bûnbees�s�t, a sokszoros 
hûtlens�get, de felemelked�s�nket a megv�lt�s �ltal. A Szent�r�s megtan�t 
benn�nket  az Istennel �s az embert�rsainkkal val� helyes kapcsolatra, �let�nk 
�rtelm�re �s hivat�sunkra. A bibli�t hittel kell olvasni, �rtelmezni �s 
elfogadni!

   A Szent�r�s olvas�s�nak jelentõs�ge abban  �ll, hogy nem lehet  
hitetlen�l olvasni. Ha valaki hitetlen�l  is veszi kez�be a  K�nyvek k�nyv�t, 
�s hit n�lk�l kezdi  el  azt olvasni,  az  isteni igazs�g  lassank�nt  
�talak�tja gondolkod�sm�dj�t,  fel�breszti  benne   a  hitet  �s   az  Isten   
ir�nti szeretetet, de az  is elõfordul,  hogy ez  a lelki  megt�r�s, nem  
lassan, hanem eg�szen hirtelen t�rt�nik, s egyetlen szent�r�si mondat 
alak�tja �t gy�keresen valakinek  az  �let�t.  Az Egyh�z  az�rt  aj�nlja  a  
Szent�r�s mindennapi rendszeres olvas�s�t, mert  ez pozit�v hat�ssal van  
�let�nkre. Megismerj�k  ez�ltal   Isten   akarat�t   �s   b�tor�t�st   kapunk   
annak megval�s�t�s�ra. Izaj�s pr�f�ta k�nyv�ben  olvashatunk arr�l, hogy  
"amint az esõ lehull a f�ldre �s nem t�r oda vissza, hanem meg�nt�zi, 
term�kenny� �s gy�m�lcs�zõv� teszi a  f�ldet, ugyan�gy Isten szava  is nem t�r  
vissza eredm�nytelen�l", hanem  az  emberi lelkekben  v�ghezviszi,  ami�rt  
Isten elk�ldte (v�.: Iz 55,10-11).

   A szentek  sok-sok tan�s�gt�tel�t  sorolhatn�nk  fel, hogy  mit  
jelentett sz�mukra a  Szent�r�s elm�ly�lt  tanulm�nyoz�sa. Befejez�s�l  most 
csak a Gyermek J�zusr�l-nevezett  (Kis)  Szent  Ter�z  egyik  gondolat�t  
id�zem, akinek j�võ szombaton lesz az �nnepe: "Elsõsorban az evang�liumb�l 
mer�tek im�ds�gaimban. Benne meglelem  mindazt, amire  szeg�ny lelkemnek  
sz�ks�ge van". A  Szent�r�s minket  is mindig  a j�ra  ind�t, �s  az �dv�ss�g  
fel� seg�t. Olvassuk  lehetõleg minden  nap,  fõleg az  evang�liumokat,  
�lj�nk aszerint, amit olvasunk, �s hirdess�k a vil�gban Isten szav�t! (his)



   Im�ds�g:

   Dsida Jenõ: A gy�ng�k im�ja

   J� Uram, aki egyk�nt letekintesz
   bog�rra, hegyre, v�lgyre,
   Te tudod j�l, hogy nem vagyok gonosz
   csak nagyon-nagyon gy�nge.

   Mert p�kh�l� �s k�d a sz�v,
   selyemszõttes az �lom,
   pehelyk�nnyû �s szinte-szinte semmi
   az �n erõtlen kezem
   m�g azt sem tudja Hozz�dig emelni.

   De az�rt v�gyaim ne dob�ld a s�rba,
   ami az �ce�nnak
   legdr�g�bb, legk�nnyesebb gy�ngye!
   Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz
   csak gy�nge, nagyon gy�nge.