Abban az idõben J�zus ezt mondta a fõpapoknak �s a n�p v�neinek:Hallgassatok meg egy m�sik p�ldabesz�det! Volt egy gazdaember, aki szõlõt telep�tett, beker�tette s�v�nnyel, bel�l pedig (a szikl�ba) tapos�g�dr�t v�gott, �s õrtornyot �p�tett. Azt�n r�b�zta a szõlõt a munk�sokra, �s elutazott. Amikor elj�tt a sz�ret ideje, elk�ldte szolg�it a szõlõmunk�sokhoz, hogy a term�st �tvegy�k. �m a szõlõmunk�sok megragadt�k a szolg�it, s az egyiket �sszevert�k, a m�sikat meg�lt�k, a harmadikat pedig megk�vezt�k. Erre m�s szolg�kat k�ld�tt, t�bbet, mint elõsz�r, de ezekkel is ugyan�gy b�ntak. V�g�l a fi�t k�ldte le hozz�juk, mondv�n: "A fiamat csak egbecs�lik!" Mikor azonban a szõlõmunk�sok megl�tt�k a fi�t, �gy sz�ltak egym�shoz: "Ez itt az �r�k�s! Gyertek, �lj�k meg, �s mi�nk lesz az �r�ks�ge!" Meg is ragadt�k õt, kidobt�k a szõlõbõl, �s meg�lt�k. Amikor megj�n a szõlõskert ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a szõlõmunk�sokkal? Ezt v�laszolt�k: "Gonoszul elb�nik a gonoszokkal, a szõlõt pedig m�s munk�sokra b�zza, akik idej�ben �tadj�k neki a term�st." J�zus �gy folytatta: "Nem olvast�tok soha az �r�sokban: A kõ, melyet az �p�tõk elvetettek, m�gis szegletkõv� lett, az �r tette azz�, �s szem�nkben csod�latos ez! Ez�rt mondom nektek: Az Isten orsz�g�t elveszik tõletek, �s olyan n�pnek adj�k, amely ajd megtermi annak gy�m�lcs�t." Mt 21,33-43 Elm�lked�s: J�zus az Isten Fia M�t� evang�lium�ban k�t p�ldabesz�det is olvashatunk a szõlõmunk�sokr�l.Az elsõ, melyet 2 h�ttel ezelõtt hallottuk, arr�l sz�lt, hogy a nap k�l�nb�zõ �r�iban munk�sokat fogad fel a gazda, �s a munka befejezt�vel mindenki ugyanannyi b�rt kap (Mt 20,1-16). A t�rt�netnek az volt a mondanival�ja, hogy mindny�jan megh�v�st kaptunk arra, hogy Isten szõlõj�ben, az Egyh�zban munk�lkodjunk, �s �let�nk v�g�n megkapjuk az �dv�ss�get. Az �dv�ss�g elnyer�s�nek jutalma nem lehet kisebb vagy nagyobb, mindenki ugyanazt kapja. A mai vas�rnapon hallott p�ldabesz�d szint�n szõlõmunk�sokr�l sz�l. Ebbõl a t�rt�netbõl m�g ink�bb kider�l, mint az elõzõbõl, hogy itt is az �dv�ss�grõl, az �dvt�rt�netrõl van sz�. A gazda Istent jelk�pezi, aki "szõlõt telep�t", azaz kiv�lasztja Izrael n�p�t. A sz�ret idej�n a tulajdonos elk�ldi szolg�it, akik Isten k�ld�tteit, a pr�f�t�kat jelenthetik, s akiket meg�lnek a gonosz munk�sok. V�g�l, az idõk teljess�g�ben Isten saj�t fi�t, J�zus Krisztust k�ldi el a vil�gba, akit szint�n elutas�tanak. Az, hogy a szõlõskerten k�v�l �lik meg, utal�s arra, hogy J�zust is kiviszik Jeruzs�lembõl �s a v�roson k�v�l, a Golgota hegy�n fesz�tik keresztre. Isten azonban az elvetett �s megvetett J�zusra, mint szegletkõre �j n�pet �p�t, az Egyh�z k�z�ss�g�t, amely Istennek ngedelmeskedve megtermi gy�m�lcs�t. A t�rt�net teol�giai jelentõs�ge abban �ll, hogy J�zus �nmag�r�l mondja el ezt a hasonlatot, teh�t az "Isten Fia" kifejez�st saj�t mag�ra �rti. Az elbesz�l�s azt bizony�tja, hogy nem csup�n a felt�mad�s ut�n alkalmazt�k a tan�tv�nyok az Isten Fia kifejez�st J�zusra, hanem J�zus is annak nevezte mag�t. A biblikus teol�gusok szerint ez a szõlõmunk�sokr�l sz�l� besz�d eredetileg is J�zust�l sz�rmazhat, mert ha a felt�mad�s ismeret�ben az evang�lista alak�totta volna ki �gy, akkor minden bizonnyal utal�st tett volna a felt�mad�sra. A m�sik fontos �rv, hogy val�ban J�zus mondta el a t�rt�netet �s abban Isten Fi�nak nevezte mag�t, hogy m�r a jeruzs�lemi bevonul�s ut�n t�rt�nik mindez, s ez J�zus utols� �ssze�tk�z�se a vall�si vezetõkkel, akik hamarosan elhat�rozz�k, hogy meg�lik. Nem sokkal kor�bban J�zus h�romszor j�vend�lte meg k�zelgõ szenved�s�t �s hal�l�t, teh�t j�l tudta, milyen sors v�r r�. Ebben a ki�lezett helyzetben m�r eg�szen ny�ltan besz�l �s vil�gosan imondja, hogy õ az Isten Fia. A szõlõmunk�sokr�l sz�l� besz�d az egyik legfontosabb bizony�t�ka annak, hogy J�zus az Isten Fi�nak tartotta mag�t �s errõl �let�ben is besz�lt. A gonosz munk�sok veszt�t �ppen az okozta, hogy b�r felismert�k a k�ld�ttben a tulajdonos fi�t, m�gsem fogadt�k el. A zsid� vall�si vezetõk is akkor k�vett�k el a hib�t, amikor nem fogadt�k el, hogy J�zus az Isten Fia. A fõtan�cs elõtt a kihallgat�s alkalm�val a fõpap azt k�rdezte J�zust�l, hogy "Te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia?", s miut�n ezt J�zus ny�ltan megvallotta, mondt�k ki, hogy hal�lt �rdemel. Mindebbõl l�thatjuk, hogy J�zus kort�rsai sz�m�ra d�ntõ jelentõs�gû volt, hogy felismerik-e �s elfogadj�k-e, hogy Õ az Isten Fia, s ugyanez a mi sz�munkra is sorsd�ntõ. Sorsd�ntõ, mert J�zus minden nap hozz�nk int�zi k�rd�s�t: "�s ti kinek tartotok engem?" (Mt 16,15; Mk 8,29; Lk 9,20), s erre a k�rd�sre v�laszolnunk kell. A J�zusr�l sz�l� hitvall�sunk egyik legfontosabb eleme, hogy Õ az Isten Fia. A Hiszekegyben a J�zusr�l sz�l� r�sz ezekkel a szavakkal kezdõdik: "Hiszek az egy �rban, J�zus Krisztusban, Isten egysz�l�tt Fi�ban", s csak ezut�n k�vetkezik megtestes�l�s�nek, szenved�s�nek, hal�l�nak, felt�mad�s�nak, mennybemenetel�nek �s m�sodik elj�vetel�nek hittitka. P�ter apostol egy�rtelmû v�laszt adott: "Te vagy a Krisztus, az �lõ Isten Fia" (Mt 16,16). Az istenfi�s�g hittitk�t nem lehet elfogadni a kereszt n�lk�l, amelyen J�zus utols� lehelet�vel Atyj�nak aj�nlotta lelk�t, s amelynek t�v�ben elhangzott a sz�zados hitvall�sa: "Ez val�ban Isten Fia volt" (Mt 27,54). A kereszten �rt�nk �let�t fel�ldoz� J�zushoz kell k�zeledn�nk, az Õ szenvedõ arc�ra kell feltekinten�nk, az õ �ldozat�hoz kell kapcsol�dnunk ahhoz, hogy meg�rts�k az istenfi�s�g titk�t, �s �lõ hittel ki tudjuk mondani, hogy J�zus az Isten Fia. Szent P�l �gy �r a galat�khoz: "�lek, de m�r nem �n, hanem Krisztus �l bennem. Az Isten Fi�ban val� hitben �lek, aki szeretett engem" (Gal 2,20). �lj�nk Isten Fi�nak hit�ben, aki szeret minket �s a kereszten fel�ldozta mag�t �dv�ss�g�nk�rt! Hirdess�k a vil�gban minden embernek, hogy J�zus az Isten Fia �s egyed�l benne van �dv�ss�g�nk! (his) Im�ds�g: Gyõrffy J�nos: Az õrangyalhoz (r�szlet) Õrangyalom! maradj velem, Ha �j napsz�mra virradok, S mik�nt Isten kirendeli Neh�z dologban f�radok. Emeld Istennek a hûs�g Szent oszlop�t f�l keblemen lelkemnek adj el�g erõt, Õrangyalom! maradj velem.